Az elozo bejegyzesbol kimaradt, hogy micsoda biztonsagi keszultseg van itt mindenhol. Az uton vegig katonak, es olyan alapos atkutatas, hogy meg a tibeti gyogyszeremet is kibontotta es megszagolta a motozono, kiurittette az osszes zsebemet es mindent vegignezett a penztarcamban. A varosban is puskaval, konnygazzal es golyoallo mellennyel felszerelt katonak vigyazzak a rendet. Meg a postara sem lehet moztozas nelkul bemenni. Mert ugye Kasmirnak sajat identitasa van, ugyanugy nem tartja magat Indianak, mint Szikkim, es fuggetlen szeretne lenni. Ugy tunik, ebben egyeznek a velemenyek, csak ott van elteres, hogyha nem fuggetlen, akkor inkabb India vagy Pakisztan.
Erdekes ez a muszlim vilag. Vannak szabalyok, de nem mindenki egyontetuen koveti oket. Ez legnyilvanvalobban abban lathato, hogy bizonyos nok talpig feketeben jarnak, es olyannyira eltakarjak magukat, hogy meg azt a kis rest sem engedik meg maguknak, ahol a szemuk kilatszhatna a kendobol. Olyan fekete kendot hordanak, aminek van egy elulso resze is, a szemuk helyen ritkabb a szoves, kicsit lyukacsos igy ok kilatnak, de mas a szemuket nem latja. Fura erzes ilyen szellemekkel talalkozni. A masik vegletet pedig azok a nok kepezik, akik atlatszo kendovel felig takarjak el a hajukat.
Voltam a mecsetben, tobbek kozott egy nagyon specialis alkalomkor, amikor a pentek delutani foima utan felmutattak a hiveknek a mecset legszentebb ereklyejet. Akar hiszitek, akar nem, lattam Mohemed profeta egy szal szakallat! Es a mecset es a kertje tele volt, emberek egyszerre borultak, ameddig a szem ellatott, jo mintat kepeztek egyutt, kulon a ferfiak, kulon a nok.
Van Srinagarnak olyan varosresze, ami Velence falusi valtozatahoz hasonlit. Kertes hazak vannak, es csonakkal kozlekedheto utcak. Farooz, a vendeglatom nagynenje egy ilyen hazban lakik, igy egyik nap Farooz elvitt hozza, es fogtunk egy csonakot, es kieveztunk vele a lakohajok kozott a tora, onnan neztuk a frenetikus naplementet. Hajnalban pedig kimentunk a vizi zoldsegpiacra, ahol mindenki csonakkal van, csonakbol aruljak a zoldsegeket, es csonakban vasaroljak es viszik tovabb. Szoval egy nagy hangos csonakos kavalkad, ahol mindenki uzletel jobbra-balra. Utana a lotusztelepek es vizen uszo kertek kozott neztuk a reggeli madarvilagot.
Farooz csaladja irto kedves (a novere pont akkorra varja a babajat, mint az enyem :)), es kulonosen tetszik, hogy Szarajnak szolitanak, ahogy a Biblia emliti Abraham feleseget, mielott Sara lett volna. Termeszetesen, amikor itt barkinek bemutatkozom, mindenki nagyon ertekeli, hogy muszlim nevem van...
Tegnap elvittem Faroozt misere (vagyis o vitt el motoron), es o velem ellentetben teljes egeszeben ertette a felig angol, felig hindi miset. Vicces, amikor ilyen fele-fele nyelven szol a predikacio, de legalabb en is nyertem belole valamennyit, es nem kellett vegig figyelni :) Farooz most volt eloszor kereszteny templomban, en bizonygattam neki, hogy biztosan van itt templom, csak utanajaras kerdese. Tetszett neki a mise, egy csomo dologgal tudott muszlimkent azonosulni, es kulonben is, ok ugy tartjak, hogy a keresztenyek es a muszlimok unokatestverek.
Most hirtelen kicsit sok lett Faroozeknal az ingyenelo vendeg, behozta a lemaradasat a svajci par, meg van egy argentin par is, es legutobb egy szlovak lany koltozott be a szobamba, aki szinten Amritsarban kapta a biztatast, hogy Kasmirba utazzon Faroozekhoz. Estenkent a babgulyasrol es sztrapacskarol beszelgetunk... De ma este a svajciak foznek, kivancsi vagyok, es a kasmiriaknak is erdekes valtozatossag lesz. Ok, ugy tunik, mindig rizst esznek, de legalabb nem vegetarisanusok, mar az elmult napokban volt szerencsem birkabelhez is - lehet, hogy attol van hasmenesem? De a csirkelevesnek olyan jo otthon-ize volt... Tegnap meg meghivtam Faroozt pizzara. Na jo, abbahagyom ezt az etel temat, azt hiszem, ehes vagyok.
Kasmirt sokan ugy tartjak szamon, hogy olyan mint Svajc. Egyik nap felrobogoztunk egy nepszeru sielo es setalo helyre, ahol fenyvesben gyalogoltunk, es viragmezon vagtunk keresztul. Gyonyoru volt a taj, lefele a szerpentinen szettart karokkal repultem, mint Meg Ryan az Angyalok varosaban (milyen jo annak, akinek nem kell fognia a kormanyt), es hosszan elveztuk a kilatast, mert elromlott a sebvalto. Szoval Kasmir tenyleg olyan, mint Svajc, csak a lila tehenek hianyoznak, meg ugye mittudomen, hogy milyen Svajc, mert meg sosem jartam ott.
Holnaputan tovabbhajozunk (busszal) a svajciakkal eloszor Kargilba, aztan Lehbe. Ez eleg nagy kalandnak igerkezik, szerpentinmaszas a javabol keskeny utakon egeszen a 3500 meteren fekvo Lehig. Ha nem felejtem el, szerzek be magashegyi gyogyszert, mert most nem lesz annyi ido akklimatizalodni, mint Nepalban, ahol gyalog masztunk. Ladakh meglehetosen elszigetelt hely, ne szamitsatok rendszeres blogolasra. Es tudom, sok keppel is tartozom. Majd egyszer. A turelem itt lotuszt terem.
2009. július 27., hétfő
2009. július 20., hétfő
Megerkeztem Kasmirba. A hosszu izzaszto ejszaka utan, mivel a ventillator nem bizonyult elegsegesnek (es a TV-n nem volt angol filmcsatorna :( , kivetelesen ugy nem a legolcsobb utazasi megoldas mellett dontottem. Miutan ajanlottak nekem az esti terepfelmeresem alkalmaval egy jeepes utat 800 ft-ert, mi elvileg 12 helyett 7 ora alatt teszimeg az utat Srinagarig, ugy gondoltom rafizetem azt a 200 ft-t a busz arara. Amikor reggel beszalltam a terepjaroba, kiderult, az indiaiakkal nem kotottek specialis uzletet, es kivetelesen most ok fizettek nalam 200 ft-tal tobbet... Az ut gyonyoru volt es kenyelmes, se elottem, se mellett nem volt ules, ablak viszont igen es csodas kilatas. Megerkezve persze lerohant a sok "hajohaz" diler, itt a vizen lehet lakni,ez a legnagyobb szam. En viszont megint egy kedves ember "kanapejara" jelentkeztem be, igy ha viz nincs is korulottem, egy kedves muszlim csalad igen, akik mindenben igyekeznek a kedvemben jarni, motorral hoznak-visznek, es az egyik kislany az is megtanitotta nekem,hogy itt nem 'namaste'-zunk am, hanem kezfogassal azt mondjuk "Szalem aljekum".
2009. július 19., vasárnap
Dharamsala - Mcleod Ganj. Nepszeru husolo hely a delebbi sikabb teruletek lakoinak, peldaul a pandzsabi szikek hetvegi kiruccanasaihoz kivalo, a nyugati turistak dobbantoja a meg eszakabbi es magasabb celpontok eleresehez, es nem utolso sorban a szamuzott tibeti kormany valamint a Dalai Lama szekhelye. A buszuton odafele elveztuk az ablakon bejovo egyre huvosebb levegot az amritsari hoseg utan. Itt, Darjeelinggel ellentetben, soha nem lett igazan hideg, csak nagy esokkel talalkoztunk neha, amelyek allitolag meg (talan kesobb jon a monszun) / mar (klimavaltozas) nem az igaziak. Mcleod Ganj igazi turista paradicsom, jo a kilatas a hegyekre, sok a szep dolgokat arulo bolt, de nem ettol kulonleges. Eros a tibeti jelenlet, es fel ora buszut utan, leerve Dharamsalaba, erzi csak az ember, hogy ja, ez India, az ott font valami mas volt. Hasznos azt az elvet kovetni, hogy csak tibetitol vasarol az ember, hogy a menekulteket tamogassa, ugyanakkor kimeli magat a tukmalastol es az irrealisan magas kezdoaraktol is. Szoval a tibetiek a biztos pont. Kituno ettermeket lehet talalni, de az en kedvencem az utcai momoarustol vasarolt ebed. Tudom, nekem is eltartott egy darabig, amig a momorol nem Momo, a kedves kislany jutott eszembe Michael Ende konyvebol. Ez egy tibeti etel, amolyan toltott gombocfele, kivul teszta, belul toltelek (ki hitte volna?), ami lehet krumpli, zoldsegek, spenot, csirke, bivaly, jak stb. (sot meg csoki is!!! nyammmm...), es vagy gozben fozik vagy olajban sutik ki, akkor ropogos lesz, nem puha. Mar jopar honapja eszem momot, alapkaja mindenutt, nemcsak tibetiek keszitik, az indiai verzio mas alaku es csipos persze... de itt a legfinomabb. Allitolag a legfrissebben menekult tibetieknek ez az elso lehetsoege, hogy az utcan momot aruljanak. Igyhat a momo itt a legtibetibb.
Erdekes dolog, Katmanduban is vagy egy honapig tibeti menekultek vettek korul Boudhaban, minden nap lattam oket, egyutt rottuk a koroket a sztupa korul, de valahogy annyira a vallasi aspektus domborodott ki, mert en is ott buddhizmussal foglalkoztam, itt meg csak turista vagyok, hogy nem is gondoltam soha a menekultek eletere, milyen sorsuk volt hazajukban, es hogyan jutottak ide. Ennek kicsit az is oka lehetett, hogy nem igazan tudtam oket megkulonboztetni a nepaliaktol arcvonasaikat tekintve, itt viszont elesen elkulonulnek a "bennszulott" indiaiaktol. Szoval Dharamsalaban nagyon is jelen van a tibeti fuggetlensegert vivott harc, muzeumot allitottak ossze a tibeti kozulmultrol es kulturarol, fotokiallitast lehet megnezni a politikai fogvatartottak kulonfele kinzasairol. (Ezek a kinaiak iszonyu brutalisak, a kiallitas pedig nem bizza az ember kepzeloerejere, hogy hanyfelekeppen lehet egy not nem uniszex modon kinozni...). Volt szerencsem ket ex-fogollyal is beszelni. Mindketto 4-5 evig volt bortonben, hihetetlen banasmodban reszesultek, aztan kiszabadulva atgyalogoltak a Himalajan (egy honapig, mindig csak ejjel, sokan telen teszik meg az utat, mert akkor gyengebb az ellenorzes), es bebocsatast nyertek Indiaba. Persze ez nem mindenkinek sikerul, egyesek megfagynak, ehen halnak az uton, vagy olyan fagyasi seruleseket szenvednek, amelyek kovetkezmenye a vegtagok amputalasa. Az is elofordult, hogy a lerobbant, de Indiaba megerkezett menekultet, miutan a korhazban felepult, visszaforditottak... Nem csoda, hogy aki ilyen dolgokat megelt, abbol szamuzetesben emberjogi aktivista lesz. Az egyik beszelgetotarsunk konyvet irt a tapasztalatairol ("A Hell on Earth" cimmel), es europaszerte turnezik. Utlevelet csak ugy kaphatott ehhez, hogy az indiai hatosagoknak azt mondta, Dharamsalaban szuletett. Ehhez elkeszitettek a megfelelo anyakonyvi kivonatot... (A nemetorszagi utelevel-ellenorzesnel megcsodaltak a regi tipusu indiai utlevelet, amiben az all, nemzetisege tibeti. Elsirta magat hazatlansagan.) De mas ut nincs, a kinaiak maguktol nem takarodnak ki Tibetbol, az biztos. Kell nekik a hatalmas plato, mint strategiai kozeppont Azsiaban, a vilag teteje, ugye, es fel Azsia vizellatasat is kontrollalni tudjak onnan. Elteritik a folyokat, hogy a sajat szarazabb teruleteikre viz jusson, igy viszont Burma, Thaifold, Kambodzsa, Laosz, Vietnam stb. folyoi egyre sekelyebbek... Utatakat epitettek a regebben megkozelithetetlen platora a gulaghoz hasonlo (a nevet elfelejtettem, de van a gulagnak kinai verzioja) munkataborokban fogvatartott , a magassagot jol biro tibetiekkel, igy egyre szabadabb bejarasuk van a magasfoldre. Hogy Tibetben mi van? A "kulturalis forradalomban" ledontott 6000 kolostor romjai, es kinai egyenruhas tibetiek, akik alig megkulonboztethetok a bekoltoztetett han kinaiaktol. Kb. 150 ezer tibeti el szamuzetesben, a legnagyobb telepulesuk Del-Indiaban van. A Dalai Lama pedig csak almodik arrol, hogy egykor viszontlathatja hazajat, es koszonetet mond Indianak, amiert eppen 50 evvel ezelott befogadta az egesz politikai vezetessel egyutt. Sajnos sok fiatal, masodik nemzedekes tibeti Dharamsalaban nem talalja a helyet, nincs munkajuk, ezert a droghoz, alkoholhoz folyamodnak. De erdekes felismeres: soha egyetlen tibeti koldussal nem talalkoztam, a koldusok mindig indiaiak. A tibetiek nagyresze kemenyen dolgozik, hogy megteremtse itt megelheteset. A konyviro aktivista szerzetes pedig buzditja oket, hogy eleg mar a meditalasbol, tessek uzlettel foglalkozni, exportalhato cikkeket eloallitani es szaporodni! Kicsit megneheziti ezt, hogy oly nagyresze a menekulteknek szerzetes... Hogy mi a megoldas a kinaiak kipaterolasat illetoen? Harc? Eroszakmentesseg? A kinai termekek nemzetkozi bolykottja eleg jo otlet, bar nehezen megvalosithato. De hajra!
Picinyke agyammal diohejban ezeket sikerult felfognom a helyzetrol. Azert tanulsagos volt.
A Dalali Lamaval nem talalkoztunk, mert eppen mashol volt kurzusa, es a Karmapaval, aki a masik fontos szemelyiseg, is csak majdnem. Minden szerdan es szombaton tart "nyilt napot", de mi szerdan rossz helyre mentunk, nem ott kerestuk, ahol volt, szombaton pedig amikor jo idoben odaertunk a megfelelo kolostorba, kiderult, ma eppen mashol van, csak holnap jon vissza... Kar, talan maskor. En azert nem maradtam tovabb, hogy kivarjam a kovetkezo szerdat, mert mar igy is azert toltottem ott az idot, mert Roman, a svajci par, akikkel utaztam, ferfi tagja amobat kapott, ami csunya bacilus, es nem volt utazaskepes. Most sem, igy egyedul leptem.
Most Jammuban ulok, ami allitolag a templomok varosa, de delutan iszonyuan kitikkadva erkeztem meg a hosegbe, egy oran keresztul caplattam a hatalmas hatizsakommal (mar megint nott...), hogy elfogadhato aru hotelt talaljak, aztan cucc nelkul ujabb egy ora volt, miutan mindenki ide-oda kuldozgetett, mig internetet talaltam. Persze az utazas soran cseppet sem javult a tajekozodasi kepessegem, ugyhogy jelenleg fogalmam sincs, merre van a hotel... Es baromi meleg van itt ujra, mint Amritsarban volt, ugyhogy templomok ide vagy oda, en holnap reggel ugy felulok a srinagari (Kasmir) buszra, mint a huzat! Most is csak azt varom, hogy visszatalalva a hotelbe, bekapcsoljam a legkondit, lezuhanyozzak es a husben a tevet bamuljam, ha mar egyszer putobb, olcsobb, TV nelkuli hotelt nem sikerult talalnom. Azert mielott tovabbutazom, bevasarolok egy kilo friss, finom mangot, ki tudja a hegyekben mi a mangohelyzet, es meddig kaphato meg - a monszunnal veget er a szezon.
Erdekes dolog, Katmanduban is vagy egy honapig tibeti menekultek vettek korul Boudhaban, minden nap lattam oket, egyutt rottuk a koroket a sztupa korul, de valahogy annyira a vallasi aspektus domborodott ki, mert en is ott buddhizmussal foglalkoztam, itt meg csak turista vagyok, hogy nem is gondoltam soha a menekultek eletere, milyen sorsuk volt hazajukban, es hogyan jutottak ide. Ennek kicsit az is oka lehetett, hogy nem igazan tudtam oket megkulonboztetni a nepaliaktol arcvonasaikat tekintve, itt viszont elesen elkulonulnek a "bennszulott" indiaiaktol. Szoval Dharamsalaban nagyon is jelen van a tibeti fuggetlensegert vivott harc, muzeumot allitottak ossze a tibeti kozulmultrol es kulturarol, fotokiallitast lehet megnezni a politikai fogvatartottak kulonfele kinzasairol. (Ezek a kinaiak iszonyu brutalisak, a kiallitas pedig nem bizza az ember kepzeloerejere, hogy hanyfelekeppen lehet egy not nem uniszex modon kinozni...). Volt szerencsem ket ex-fogollyal is beszelni. Mindketto 4-5 evig volt bortonben, hihetetlen banasmodban reszesultek, aztan kiszabadulva atgyalogoltak a Himalajan (egy honapig, mindig csak ejjel, sokan telen teszik meg az utat, mert akkor gyengebb az ellenorzes), es bebocsatast nyertek Indiaba. Persze ez nem mindenkinek sikerul, egyesek megfagynak, ehen halnak az uton, vagy olyan fagyasi seruleseket szenvednek, amelyek kovetkezmenye a vegtagok amputalasa. Az is elofordult, hogy a lerobbant, de Indiaba megerkezett menekultet, miutan a korhazban felepult, visszaforditottak... Nem csoda, hogy aki ilyen dolgokat megelt, abbol szamuzetesben emberjogi aktivista lesz. Az egyik beszelgetotarsunk konyvet irt a tapasztalatairol ("A Hell on Earth" cimmel), es europaszerte turnezik. Utlevelet csak ugy kaphatott ehhez, hogy az indiai hatosagoknak azt mondta, Dharamsalaban szuletett. Ehhez elkeszitettek a megfelelo anyakonyvi kivonatot... (A nemetorszagi utelevel-ellenorzesnel megcsodaltak a regi tipusu indiai utlevelet, amiben az all, nemzetisege tibeti. Elsirta magat hazatlansagan.) De mas ut nincs, a kinaiak maguktol nem takarodnak ki Tibetbol, az biztos. Kell nekik a hatalmas plato, mint strategiai kozeppont Azsiaban, a vilag teteje, ugye, es fel Azsia vizellatasat is kontrollalni tudjak onnan. Elteritik a folyokat, hogy a sajat szarazabb teruleteikre viz jusson, igy viszont Burma, Thaifold, Kambodzsa, Laosz, Vietnam stb. folyoi egyre sekelyebbek... Utatakat epitettek a regebben megkozelithetetlen platora a gulaghoz hasonlo (a nevet elfelejtettem, de van a gulagnak kinai verzioja) munkataborokban fogvatartott , a magassagot jol biro tibetiekkel, igy egyre szabadabb bejarasuk van a magasfoldre. Hogy Tibetben mi van? A "kulturalis forradalomban" ledontott 6000 kolostor romjai, es kinai egyenruhas tibetiek, akik alig megkulonboztethetok a bekoltoztetett han kinaiaktol. Kb. 150 ezer tibeti el szamuzetesben, a legnagyobb telepulesuk Del-Indiaban van. A Dalai Lama pedig csak almodik arrol, hogy egykor viszontlathatja hazajat, es koszonetet mond Indianak, amiert eppen 50 evvel ezelott befogadta az egesz politikai vezetessel egyutt. Sajnos sok fiatal, masodik nemzedekes tibeti Dharamsalaban nem talalja a helyet, nincs munkajuk, ezert a droghoz, alkoholhoz folyamodnak. De erdekes felismeres: soha egyetlen tibeti koldussal nem talalkoztam, a koldusok mindig indiaiak. A tibetiek nagyresze kemenyen dolgozik, hogy megteremtse itt megelheteset. A konyviro aktivista szerzetes pedig buzditja oket, hogy eleg mar a meditalasbol, tessek uzlettel foglalkozni, exportalhato cikkeket eloallitani es szaporodni! Kicsit megneheziti ezt, hogy oly nagyresze a menekulteknek szerzetes... Hogy mi a megoldas a kinaiak kipaterolasat illetoen? Harc? Eroszakmentesseg? A kinai termekek nemzetkozi bolykottja eleg jo otlet, bar nehezen megvalosithato. De hajra!
Picinyke agyammal diohejban ezeket sikerult felfognom a helyzetrol. Azert tanulsagos volt.
A Dalali Lamaval nem talalkoztunk, mert eppen mashol volt kurzusa, es a Karmapaval, aki a masik fontos szemelyiseg, is csak majdnem. Minden szerdan es szombaton tart "nyilt napot", de mi szerdan rossz helyre mentunk, nem ott kerestuk, ahol volt, szombaton pedig amikor jo idoben odaertunk a megfelelo kolostorba, kiderult, ma eppen mashol van, csak holnap jon vissza... Kar, talan maskor. En azert nem maradtam tovabb, hogy kivarjam a kovetkezo szerdat, mert mar igy is azert toltottem ott az idot, mert Roman, a svajci par, akikkel utaztam, ferfi tagja amobat kapott, ami csunya bacilus, es nem volt utazaskepes. Most sem, igy egyedul leptem.
Most Jammuban ulok, ami allitolag a templomok varosa, de delutan iszonyuan kitikkadva erkeztem meg a hosegbe, egy oran keresztul caplattam a hatalmas hatizsakommal (mar megint nott...), hogy elfogadhato aru hotelt talaljak, aztan cucc nelkul ujabb egy ora volt, miutan mindenki ide-oda kuldozgetett, mig internetet talaltam. Persze az utazas soran cseppet sem javult a tajekozodasi kepessegem, ugyhogy jelenleg fogalmam sincs, merre van a hotel... Es baromi meleg van itt ujra, mint Amritsarban volt, ugyhogy templomok ide vagy oda, en holnap reggel ugy felulok a srinagari (Kasmir) buszra, mint a huzat! Most is csak azt varom, hogy visszatalalva a hotelbe, bekapcsoljam a legkondit, lezuhanyozzak es a husben a tevet bamuljam, ha mar egyszer putobb, olcsobb, TV nelkuli hotelt nem sikerult talalnom. Azert mielott tovabbutazom, bevasarolok egy kilo friss, finom mangot, ki tudja a hegyekben mi a mangohelyzet, es meddig kaphato meg - a monszunnal veget er a szezon.
2009. július 8., szerda
Megprobalok nyilatkozni. De sem az ujjaim, sem az agykerekeim nem mozognak rendesen, mert lelassultam ebben a hosegben. Allitolag a 47-et kozeliti a homerseklet. Es persze pont ilyenkor, amikor mindenki ezerrel legkondicionalna, tulterhelodik a rendszer, es a legkondi befuccsol. Mar napok ota nem mukodik igazan, este bekapcsolom a TV-t, hogy kicsit elvonatkoztassak a melegtol (eppen a "4 eskuvo, 1 temetes" veget sikerult elkapnom :)), es egy ido utan el is tudok aludni. De reggel 5 fele arra ebredek, hogy mar egyaltalan nincs aram, igy a ventillatorom sem mukodik, es a fulladas kerulget. Kimegyek hat az udvarra, es lassan mindenki kint talalja magat. Sok a szunyog meg a legy, de jol esik megmartozni a medenceben felfrissules vegett. En csak a szunyogrisztot valasztottam, es megprobaltam immaron kint tovabb aludni. Ennyi nap utan is nehez megszokni, hogy folyamatosan szakad rolam a viz. Ket perccel zuhanyzas utan, kb. ugyanott tartok, mint elotte. De egy szo mint szaz, ideje tovabblepni. Holnap a svajci parral, akikkel egyutt elveztuk az ingyen uszomedences farmos szallast, elbuszozunk Dharamsalaba, a Dalai Lama otthonaba (ha nem esik az eso, mert az elmosna az utat).
A meleget leszamitva nagyon jol erzem magam itt, a nyugodt elet a farmon es Amritsar tipikus indiai forgalma es hangulata jol kiegesziti egymast. Az Aranytemplomot tobbszor meglatogattam, egyszer a "vendeghazaban" is aludtam ket angol lannyal, akik Kinabol jottek biciklivel Pakisztanon at. A szikek nagyon hirdetik, hogy itt mindenki egyforma, egyutt esznek a foldon ulve hosszu sorokban rangot, kasztot mellozve; es az Aranytemplom 4 bejarata is arra utal, hogy ide mindenki bejohet, es egyutt lehetunk egyenlokkent. A zarandok szallas udvaran, az Aranytemplom koruli viz partjan mindenutt fekszenek emberek a foldon, a kulfoldieket pedig egy "belepni tilos" feliratu ajto moge dugjak. Ez persze nem negativ, csak igyekszenek nekunk jobb korulmenyeket teremteni az elszeparalassal, de azert vicces. Valaki mondta, hogy hajnali 4-kor jo ott lenni az Aranytemplomban, mert akkor nagyon szep dolgok vannak, meg a hajnali fel 3 is milyen specialis. Ezek utan mi is jol felkeltunk 4-kor, es kiultunk a vizpartra, hallgattuk a kihangositott eneket es imat. Nem lattunk semmi specialisat, csak azt, hogy hajnalban ugyanakkora tomeg van, mint barmikor maskor napkozben vagy este, tomott sorokban nyomulnak befele az emberek a szent konyvhoz. Es azert eleg specialis.
Egyik nap Mehemeddel, a torokkel, aki a farmon nem fogta meg a tehen farkat, elmentunk a pakisztani hatarhoz, hogy megnezzuk a minden este megtartott zaszlolevonasi ceremoniat. Tomegek gyulnek ossze nap mint nap a hatar mindket oldalan, hogy drukkoljanak a sajat hataroreiknek. 3 szekcio van: ferfiak, nok es VIP. A turistak termeszetesen mind a legutobbiba tartoznak. A tomeg dobol, zaszlot lenget, rigmusokat skandal. Az egesznek olyan hangulata van, mint egy Hindusztan versus Pakisztan barati labdarugo merkozesnek (ugyanis ezeket az orszagneveket kiabaljak). A katonak ide-oda masiroznak, a logika nem egeszen kiveheto, neha trombitalnak, neha hosszan egy hangot orditanak. A masirozas pedig erost emlekezteti a Monty Python rajongokat a Ministry of Silly Walks jelenetere. Az eredetit (is) mindenkinek ajanlom: http://www.youtube.com/watch?v=IqhlQfXUk7w&feature=fvst . Szoval jo a moka a hataron, es elfeledteti az emberrel a lelkes hazaszeretok vidam kurjongatasa a ket orszag kozotti terrorizmussal fuszerezett feszultseget.
A meleget leszamitva nagyon jol erzem magam itt, a nyugodt elet a farmon es Amritsar tipikus indiai forgalma es hangulata jol kiegesziti egymast. Az Aranytemplomot tobbszor meglatogattam, egyszer a "vendeghazaban" is aludtam ket angol lannyal, akik Kinabol jottek biciklivel Pakisztanon at. A szikek nagyon hirdetik, hogy itt mindenki egyforma, egyutt esznek a foldon ulve hosszu sorokban rangot, kasztot mellozve; es az Aranytemplom 4 bejarata is arra utal, hogy ide mindenki bejohet, es egyutt lehetunk egyenlokkent. A zarandok szallas udvaran, az Aranytemplom koruli viz partjan mindenutt fekszenek emberek a foldon, a kulfoldieket pedig egy "belepni tilos" feliratu ajto moge dugjak. Ez persze nem negativ, csak igyekszenek nekunk jobb korulmenyeket teremteni az elszeparalassal, de azert vicces. Valaki mondta, hogy hajnali 4-kor jo ott lenni az Aranytemplomban, mert akkor nagyon szep dolgok vannak, meg a hajnali fel 3 is milyen specialis. Ezek utan mi is jol felkeltunk 4-kor, es kiultunk a vizpartra, hallgattuk a kihangositott eneket es imat. Nem lattunk semmi specialisat, csak azt, hogy hajnalban ugyanakkora tomeg van, mint barmikor maskor napkozben vagy este, tomott sorokban nyomulnak befele az emberek a szent konyvhoz. Es azert eleg specialis.
Egyik nap Mehemeddel, a torokkel, aki a farmon nem fogta meg a tehen farkat, elmentunk a pakisztani hatarhoz, hogy megnezzuk a minden este megtartott zaszlolevonasi ceremoniat. Tomegek gyulnek ossze nap mint nap a hatar mindket oldalan, hogy drukkoljanak a sajat hataroreiknek. 3 szekcio van: ferfiak, nok es VIP. A turistak termeszetesen mind a legutobbiba tartoznak. A tomeg dobol, zaszlot lenget, rigmusokat skandal. Az egesznek olyan hangulata van, mint egy Hindusztan versus Pakisztan barati labdarugo merkozesnek (ugyanis ezeket az orszagneveket kiabaljak). A katonak ide-oda masiroznak, a logika nem egeszen kiveheto, neha trombitalnak, neha hosszan egy hangot orditanak. A masirozas pedig erost emlekezteti a Monty Python rajongokat a Ministry of Silly Walks jelenetere. Az eredetit (is) mindenkinek ajanlom: http://www.youtube.com/watch?v=IqhlQfXUk7w&feature=fvst . Szoval jo a moka a hataron, es elfeledteti az emberrel a lelkes hazaszeretok vidam kurjongatasa a ket orszag kozotti terrorizmussal fuszerezett feszultseget.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)