2009. március 26., csütörtök

A mult heten ujra turistasdit jatszottam. Kedd este indultunk Isabellaval Bodhgayabol, Gayaban (13 km-re van Bodhgayatol) toltottuk az ejszakat a vasutallomason harom tunemenyes fiatal buddhista baratunkkal, akik missziojuknak ereztek, hogy ne csak talalkozzanak velunk este, ha mar egyszer Gayaban vagyunk (ott tanulnak, oveke a diakszallo, ahol elotte vasarnap voltunk), hanem velunk virrasszak vegig az ejszakat. Melyrehato tarsalgast folytattunk vallasrol, filozofiarol, Istenrol, aztan felraktak minket a vonatra. Varanasiba mentunk, ami Benaresz. Mivel a vonatjegyvasarlaskor elszurtuk a datumokat, igy csak par orank volt ott, annak is jelentos reszet azzal toltottem, hogy kerestem a kovetkezo wc-vel felszerelt ettermet... De elmondhatom, hogy lattam az Anyafolyot, a Gangeszt (az indiaiak Ganganak hivjak), es a farakasokat, ahol egetik a hullakat, meg egy halottas menetet egy kis sikatorban. Amugy a varos nagyon kedves hely, tele van icipici utcakkal, azok meg iciripiciri boltokkal (a kismacskarol nem is beszelve :)), es a sikatorokban kulonbozo hindu isteneknek szentelt templomok, az emberek mezitlab, viragaldozattal a kezukben allnak sorban a bejaratnal (ez, azt hiszem, az egyetlen olyan szituacio, ahol az indiaiak onszantukbol sorakoznak), mashol pedig feher sapkas muszlimok uldogelnek, es varjak az ima idejet a mecset kornyeken. Minderrol a korulmenyek miatt nemigen van kep, de holnap este dejavu lesz, es remelhetoleg szombat reggel megint megerkezunk Benareszbe...
Benareszben elvaltak utjaink Isabellaval, o Kolkata, azaz Kalkutta fele vette utjat, en pedig az Agraba robogo vonatra ultem fel, meg mielott robogni kezdett volna. Az agrai latogatasom eloszor is arrol nevezetes, hogy nagy elvezettel megittam elso soromet Indiaban!! Regota vartam ezt az alkalmat, es ennek megfeleloen ki is tettem magamert, es unszolasra legorditettem egy egesz uveggel - ami az edzettseg elvesztese mellett azert nagy szam, mert itt 6,5 decisek az uvegek. (Egyesek szerint az itteni legjobb marka a Kingfisher, ha valakit pl. MaKatit az ilyesmi erdekli.) A masik nevezetesseg persze a Taj Mahal, ami valszeg nemcsak nekem kapcsolodik Agrahoz. Sumittal jol megneztuk, fotokat ld. a megfelelo weboldalon. Tenyleg szep, no. Masnap elmentunk az agrai erodbe is, hat az olyasmi, mint a Voros Erod Delhiben, de azert szebb es latvanyosabb, nomeg ugye a kilatas valami monstrumra a horizonton...
Aztan harmadnap ujra Delhiben voltam, ami egeszen mas erzes volt egy Indiaban toltott honap utan, mint elsore. Sokkal komfortosabban mozogtam, es mintha nem is szolitottak volna le annyian, vagy csak en nem feltem mar tole? A sok asrami fejtomes hatasara elmentem a Gandhi Smitri nevu emlekhelyre, nevezetesen Gandhi meggyilkolasanak szinhelyere, ahol kiallitas nyilt, es emlekoszlopot allitottak. Nagyon erdekesek a visszaemlekezesek, idezetek, fenykepek, emlektargyak, pl. Gandhi szemuvege is ki van allitva, es van egy Beke Gong, amilyet alahol mar lattam baratokkal, Magyarorszaghoz kozelebb. Ha valaki emlekszik, hol (talan valami indoneziaiak allittattak, mint ahogy itt is), irja meg, dijat nem igerek. (Nekem Szlovakia remlik.)
Aztan elmentem aldozni a kozos, egy istennek a Bahai templomban, ami lotusz alaku, es nagyon egyszeru, diszitetlen belulrol. Azt hirdetik, hogy minden vallasut szeretettel varnak, hogy imadkozzon sajat istenehez, igy en is becsuktam a szemem, es konstataltam, hogy az indiaiak, ha mezitlab is vannak, es meg van beszelgetni sem szabad, nem tudnak csendben mozogni, mert csorognek a karkotok, fulbevalok, labperecek... Keszitettem kepeket a templomrol, gondolva erdeklodo epitesz rokonaimra, talan egyszer sikerul oket feltolteni - most eppen helytelenkedik a rendszer, ugy latom. A templombol visszafele jovet el voltam tokelve, hogy en marpedig nem motoros riksaval utazom vissza a belvarosba, hanem tomgekozlekedessel. Ennek megfeleloen meg is kerestem a buszmegallot, ahova nem voltak kiirva a buszok, a megallo kb. 70 meter hosszu volt, a buszokon vagy volt szam vagy nem, a buszok vagy a megallo elejen alltak meg, vagy a kozepen, vagy a vegen, vagy nem is alltak meg es az emberek menet kozben ugraltak fel-le, es ugy tajekozodtak, hogy a busz hova megy es hol meltoztatik majd megallni (a megalloban), hogy az elso ablaknal ult egy ember, aki integetett es kiabalt. Nohat en felora fel-le rohangalas utan ugy dontottem, egyelore maradok a riksanal, es orultem, hogy odafele sikerult busszal mennem; a mellettem ulovel osszebaratkoznom, aki el is kisert egeszen a templomig; es rupiakat sporolnom.
Vasarnap Sumittal moziba mentunk, es szomoruan konstataltam, hogy moziban nem fogok itt Bollywood filmet latni, mert mind hindiul mennek, es csak DVD-n lehet hozza feliratot olvasni. Vegul a The Reader c. filmet neztuk meg, ami gyanus volt, aztan kiderult, hogy nem hiaba. A felolvaso c. regenybol keszult a film, amit tobben olvastatok talan (en Zoliektol kaptam nevnapomra anno, nagy elmeny volt, koszonom!), a holokauszttal kapcsolatos. Igaz, felorat kestunk, mert: a mozi egy metromegalloval odebb volt, mint ahol leszalltunk; a riksas ficko az uton meg par dolgot elintezett, es kerulovel vitt minket a mozihoz, aztan jelenetet rendezett, hogy mennyit fizessunk; atkutattak a taskam osszes zsebet nagy alapossaggal, aztan igyis-ugyis kint kellett hagynunk a ruhatarnak nevezett szabadteri polcon; a motozonok ragaszkodtak hozza, hogy lefenykepezzem oket... de jo volt a film. Igazi otthoni, europai erzes, nemet egyhazzenet eneklo korusos jelenettel, Kate Winslettel es Ralph Fiennes-szal. De. Nem akartam elhinni, hogy egy haromoras film kozepen szunetet tartanak a moziban!! Meg jo, hogy nem reklammal, csak zenevel, meg rohangalo pincerekkel, akiknel kajat lehet rendelni (!), de hogy lehet egy ilyen filmet megszakitani?! Peldaul amikor a Titanic felig van elsullyedve!
Vegul elvittem Sumitot misere is (elso templombamenesem Indiaban!), ahonnan szinten felorat kestunk, de nem volt baj. Igy is epp eleg erdekes elmeny volt olyasvalakivel templomba menni, akinek fogalma sincs a keresztenysegrol (ilyennel Europaban meg nem talalkoztam). Kis szines a katolikusoknak: itt a beke resznel nem kezfogassal koszontik egymast a hivek, hanem az indiai szokasnak megfeleloen, tenyereket osszeteve fejet hajtanak a jobbra es balra ulokfele. Mar kineztem a benareszi templomot az utikonyvbol.
No, mindenesetre sikeresen visszaertem Bodhgayaba, miutan a vonaton kisebb hogutat kaptam, amibol ket napig nem volt bennem semmi ero es kedv, es a szobank lakatjanak leadott kulcsat elvesztette Dwarkoji (kicsit szenilis mar szegeny), igy mivel Isabella csak masnap reggel erkezett, masik szobaban kellett aludnom, ahol valoszinuleg agyi poloskak is voltak... De aztan jol elhataroztuk, hogy nem turjuk tovabb, hogy a napkozepi, elviselhetetlen hoseg, amikor az ember csak az arnyekban (lehetoleg az agyan fekve) piheg, lassan 5 ora hosszanyira nyulik, hanem engedunk a hegyek, a friss, huvos levego hivasanak, es mar csak egy iranyba tekintunk: Eszak, eszak... Igy gyorsan bevegeztuk asrami palyafutasunk, atvettuk a gyerekekkel, a tanarok es a terkepek segitsegevel Bihar, aztan India foldrajzat, beszereztuk a kukat (mert ugye az egyaltalan nem volt az asramban) sok mas szukseges adomany befejezesekent, es megtorve bar, de lelkesen igyekszunk a hivogato Himalaya fele. Talan legkozelebb Darjeelingbol jelentkezem.

2 megjegyzés:

  1. Na én öregebbként azért emlékszem arra, hogy itt is volt szünet a hosszabb filmeknél (lehet, hogy csak Bonyhádon?). A felolvasót meg nemrég kaptuk/néztük (a Once-szal együtt), és nekem nagyon tetszett. Jó teázást Darjeelingben.

    VálaszTörlés
  2. Nemcsak Bonyhadon volt szunet. Igaz, tandori csirkeszarnyakat nem szolgaltak fel a Voros Csillag meg Majus 1 moziban.

    VálaszTörlés